Az
elhaló remény
Anastasia Spirkles:
Legközelebb reggel nyitottam ki a szememet. Nyár révén
10-kor. Első gondolatom az volt, válaszolt- e Mikey a tweet-emre. A laptopomat
felnyitva néztem körül, de régi legjobb barátom válasza helyett, egy tucat
utálkozó üzenetet kaptam, rajongó lányoktól. Eleinte nem foglalkoztam velük, de
az egyiken megakadtam:
„@Naszti_Spirkles nem tom h kivagy de joban jarsz ha
leszalsz mikeyrol kulonben nem allok jot magamert. Biztos csak a penze kell
pussz xx”
A helyesírással küszködő lány, nagyon feldühített. Még hogy
a pénze kell Mike-nak. Csak a gyermekkori egyetlen barátommal akarom felvenni a
kapcsolatot. Kikapcsolva a gépet felálltam és rátettem az íróasztalomra.
Mielőtt elfordultam észrevettem, hogy egy üzenet van az egyik cetlin, amit
jegyzetelésre használok. Dusty ronda írása díszelgett rajta.
„Hugi,
Elvittem moziba Becky-t, ha felébredsz, ne keress, kb éjfélkor
érek haza.
Szeretlek, Dusty”
Régóta tudja, hogy ha itthon hagy és nem tudok róla,
mindenképpen írnia kell egy üzenetet, különben megőrülök. Ez egy rossz
szokásom, de ez van. Miután elolvastam Dusty üzenetét, elindultam, hogy
lezuhanyozzak, kiürítsem a fejem és lenyugodjak. A forró víz nagyon jól esett,
sikerült lenyugodnom. Miután felöltöztem, lesiettem a konyhába, hogy valami
ehető után nézzek. A konyhában épp Becky rántottát csinált, Dusty pedig
hátulról ölelgette és csókolgatta. Egyikőjük sem volt még felöltözve.
- Khm… Nem akarom
megzavarni a turbékoló galambokat, de szeretnék hányinger nélkül reggelizni. –
szóltam közbe. Dusty rögtön elugrott.
- Reggelt hugi. – mondta elfúló hangon.
- Ugyan Dusty, nem hiszem, hogy Naszti olyan kicsi lenne,
hogy ne lásson még szerelmespárt. Úgy csinálsz a közelében velem, mintha nem
lenne közöttünk semmi. – nyávogta cseppet magas hangon Becky. Valamiért nem
szimpatikus nekem ez a lány.
- Lassan tényleg úgy teszel, mintha féltékenynek kellene
lenned rám, mert Dusty a bátyám. Ne légy nevetséges. Hadd viselkedjen már úgy a
bátyám, ahogy akar. Ne mondd meg neki, hogy mit csináljon. Az eszem megáll. Hol
élsz te? – akadtam ki teljesen. Már a sírás határán voltam. Néha, ha túlságosan
felidegesítem magam, sírással adom ki magamból a dühöt. Ezt Dusty is tudja.
- Becky, kérlek menj fel, nem sokára én is megyek. – szólalt
meg hirtelen Dus.
- Miért? Én nem csináltam semmit. A húgod kezdett el
szapulni.- nyávogott a szőke cicababa.
- Becky! Utoljára mondom, menj fel a szobámba! – szólalt meg
erőteljesen a bátyám.
Ezt már jobban megértve, feltipegett a lépcsőn a cicoma.
Dusty aggódó fejjel fürkészett.
- Naszt. Történt valami? Mert nem hiszem el, hogy Becky
akasztott ki téged ennyire. – kérdezte meg végül.
- Megtaláltam Mikey-t twitteren. – válaszoltam, miközben
letöröltem, egy kitörő könnycseppemet.
- És? Mit csináltál? Vagy ő mit csinált? Megverem! Csak
kerüljön a szemem elé. – gerjedt haragra Dus.
- Nem, nyugi. Írtam neki. De nem kellett volna. Mikor
felkeltem, egy tucat utálkozó levél fogadott, mind Mike rajongói. – válaszoltam
még mindig halkan.
- És te ezzel foglalkozol? Ne, Naszti. Te nem ilyen vagy. –
hitetlenkedett.
- Nem is foglalkoztam velük. De ezen nagyon kiakadtam. –
mutattam meg a telefonomon.
- Mi a..!? Pénzért? És mi ez az írás, te jó ég. Naszt. Ezzel
nem érdemes foglalkoznod. Semmi értelme, mert ezek csak irigyek. – nyugtatott
meg. Hálás vagyok neki ezért. Tudja, hogy mit kell nekem mondani, csak azért,
hogy engem lenyugtasson.
- Köszi bátyó. Szeretlek. – válaszoltam.
- Most menj fel, mosdd meg az arcod! Becky-vel meg ne
foglalkozz! Tudom, hogy nem kedveled, de én szeretem. Tudod, hogy régen
állapodtam meg egy lánynál, és nem szerettem még ennyire rajtad kívül senkit.
Próbáld meg elfogadni őt. Én meg beszélni fogok vele, hogy ne provokáljon, és
ne féltékenykedjen rád. – nevetett. Ezen muszáj volt nekem is nevetnem.
Hihetetlen ez a csaj, de tényleg. Hogy lehet valaki féltékeny a pasija húgára?
Nevetséges.
Nap közben nem igazán történt semmi. Állandóan twitteren
lógtam, a rajongók leveleivel nem foglalkozva egyre fogyó reménnyel vártam
Michael válaszát. De nem. Nem történt semmi. Kezd a reményem elhalni.
Sziasztok:) Hát, itt lenne a második rész is. Szeretném ezt az egy hét időtartamot meghagyni a részek között. Valószínű mindig pénteken, vagy szombaton rakok ki új részt. Szeretném, ha írnátok véleményt, és jeleznétek, hogy tetszik-e az oldal, mert NEKTEK írok, nem pedig magamnak.
Jó hétvégét, pihenjétek ki magatokat. :) Puszi xx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése